Hosszú nap

Ilyen hosszú napot az iskolában tölteni kifejezetten szar dolog. Főleg úgy, hogy a tanárok vígasztalásul mesélnek másik iskolákról, hogy ott, hogyan oldották meg a kötelezően letöltendő napot. Vagy bánom is én mit.
Az egyik kedvencem az volt hogy a farsangi délutánt elkönyvelték egy külön napnak, vagy a 20 perces órák, 5 perces szünettel.
De mi legalább tisztességesen bementünk nulladikra és végig nyálaztunk még hat órát. MERT MÉR' NE?!
No meg a villogó neoncső, ANYÁM BOROGASS! Két hete nem sikerült kicserélni. Feliratot fogunk készíttetni az igazgatóságnak, hogy kaparjanak már egy embert aki hozzá érhet a foglalathoz és sürgősen alakítson valamit mert szét folyik az ember szeme. Ha meg a végén valaki epilepsziás rohamban fog fetrengeni azért is minket fognak leszúrni, mert hogy " Má' mé' nem ti szóltatok hogy kell cserélni."-attól függetlenül hogy már be volt jelentve.
Nem akarok itt az iskolában ért sérelmeim miatt rinyálni, tehát itt egy videó: a következő Gyémántláz epizód.